6725 Szeged, Dobó utca 47
+36(20)982-0262 matyaspanzio.szeged@gmail.com
Nevezetességek

Alsóvárosi Napsugaras Tájház

A Nyíl utca 43. sz. alatti napsugaras parasztház közvetlen a Nagyárvíz (1879) után, 1880-ban épült, így egyike a legrégebbi árvíz utáni alsóvárosi parasztházaknak. Az építtető Rácz József földműves. A városképi jelentőségű népi műemlékházat 2010-ben Alsóvárosi Tájházzá alakították.
További információk

Alsóvárosi templom

A Havas Boldogasszony tiszteletére szentelt ferences templom és a mellette álló kolostor Szeged becses építészeti öröksége. A templomot több fázisban, meglévő, valószínűleg 12. századi elődjének felhasználásával emelték, késő gótikus stílusban.
További információk

Dóm tér és a Fogadalmi Templom

A várost elpusztító Nagyárvíz (1879) után a szegediek fogadalmat tettek egy nagyszabású katolikus templom megépítésére. Hosszas tervezés és számos vita után csak 1913-ban kezdődött meg a kivitelezés. Schulek Frigyes eredeti terveit - azok költségessége miatt - Foerk Ernő módosította.
További információk

Dömötör-torony

A Dóm téren áll a város legrégibb műemléke a Dömötör-torony. A 4. században élt Szaloniki Szent Demeter vértanú tiszteletére emelt templom maradványát a szegediek Dömötör-toronyként emlegetik.
További információk

Fekete Ház

Stílusában, megjelenésében és elhelyezkedésében is különleges a Somogyi-Kelemen utcák sarkán álló épület. Angol romantikus stílusban épült 1857-ben, Gerster Károly tervei alapján. Az eredetileg kereskedő-polgárházként, majd kaszinóként is működő épület nevét korábbi sötétszürke-feketés vakolatáról nyerte.
További információk

József Attila Tanulmányi és Információs Központ

A Szegedi Tudományegyetem 2004-ben átadott oktatási és konferenciaközpontja hat szinten, 25.000 m2 területtel áll a tanulás és ismeretterjesztés szolgálatában. Magyarország első zöld kongresszusi központjában tudatosan odafigyelnek a minél magasabb szintű energiahatékonyságra és a hulladéktermelés visszafogására.
További információk

Kass Galéria

Kass János (1927-2010) Kossuth-díjas, kétszeres Munkácsy-díjas grafikus, szobrász, bélyegtervező, Szeged Díszpolgára munkásságát mutatja be az 1985-ben létrejött gyűjtemény Szeged belvárosában.
További információk

Móra Ferenc Múzeum

A milleniumi építkezési láz legimpozánsabb szegedi alkotása az 1896-ban, neoklasszicista stílusban megépült Közművelődési Palota. A korinthoszi oszlopokból képzett, timpanonnal fedett előcsarnok, a szimmetrikus szerkezet és a fehér falak nyugodt méltóságot árasztanak.
További információk

Pick Szalámi és Szegedi Paprika Múzeum

A Tisza-parton, az 1869-ben megalapított szalámigyár részeként működik a különleges múzeum, amely két speciális szegedi termék bemutatóhelye. Földszintjén a Pick család gyárának történetét és a téliszalámi gyártásának folyamatát ismerhetik meg a látogatók.
További információk

Reök-palota

Magyar Ede építész harmincéves korában, 1907-ben építette meg a magyaros szecesszió példaértékű alkotását, a Reök-palotát. Az építtető, Munkácsy Mihály unokaöccse, Reök Iván vízépítő mérnök volt, ezért a víz lett az épület meghatározó motívuma.
További információk

Régi Zsinagóga

A Lipovszky testvérek, Henrik és József alkotása az 1837-43 között felépített, jó állapotban fennmaradt műemlék. A szép arányú zsinagóga Szeged legszebb klasszicista stílusú műemléke.
További információk

Szegedi Új Zsinagóga

"Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat!" Ez a bibliai parancs héberül és magyarul olvasható az 1903-ban elkészült Új zsinagóga diadalívén. A magyar nyelv használata az épület tervezésében aktívan közreműködő tudós főrabbi, Lőw Immánuel hatásának tudható be, aki iránymutatásaival segítette Baumhorn Lipót építész munkáját.
További információk

Szent István téri víztorony

Szép kialakítású pihenőpark és egy ipartörténeti különlegesség, az ország első vasbetonból készült víztornya fogadja a látogatót a Szent István téren. Az 1004,8 m3 víz befogadására alkalmas tornyot Zielinski Szilárd tervezte, 1904-ben épület fel és mindmáig eredeti funkcióját szolgálja.
További információk

Szerb templom

Az ortodox szerb templom a Dóm tér északi oldalán, a Tisza partjához közel áll. A szerbek az Oszmán Birodalom előrenyomulása miatt húzódtak északra, így érkeztek meg Szegedre a középkor folyamán.
További információk

Vármúzeum és kőtár

A szegedi várat a 13. század második felében építették, valószínű, hogy egy már korábban meglévő erődítés erőteljes kibővítésével. Az Alföld legnagyobb téglavára ezt követően századokon keresztül a város meghatározó központi épületegyüttese volt, olyan fontos események helyszíne, mint a szegedi béke (1444) vagy éppen az ifjú Hunyadi Mátyás királlyá választását megelőző tárgyalások.
További információk

Városháza

A mai Városháza a harmadik épület egyazon helyen, azonos funkcióval. Az első, szerény kivitelű épületet 1728-ban építették, ennek helyén a 18-19. század fordulóján Vedres István tervei szerint, már a mai alapterületen épült meg a második.
További információk

Zenélő óra

1936-ban a Szabadtéri Játékok alkalmával szólalt meg először Csúry Ferenc órásmester különleges alkotása. A Dóm főkapujával szemközt álló épület felső szintjén látható zenélő óra a középkori egyetemek szimbóluma.
További információk